Hollóháza: OKT keleti végpontja

0. rész

Előszó
Az Országos Kéktúra 27. szakaszából bejárt távokról szóló beszámolónk ezen részét amolyan "nulladik fejezetnek", egy összefoglalónak szánom, melyben csak összegezve mesélek a túra ezen részeiről, távjairól, bejárásáról. A kirándulásunk részletesebb beszámolóját 4 túrára osztva, a továbbiakban, következő blogbejegyzésekben fogom megosztani.
Továbbá, itt mesélek egy kicsit arról, hogy miért is vág(t)unk bele olyan nehezen, vagy inkább többszöri nekifutásra a Kéknek - dacára, hogy egyébként az útvonalat kötetlen kirándulásaink alkalmával rendszerint érintjük.
(A túrabeszámolóról felkerült videóban mind a négy túranapról mesélek.)

Hollóháza: az "utolsó" kilométerkő

Október végén volt szerencsénk (újra) nekivágni a Kéktúrának. Ezúttal a zempléni, 27. számú szakaszt jártuk be, majdnem teljes egészében. Csak a 26. és 27. túraszakaszt összekötő, amúgy szintén 27-dikhez tartozó, Vágáshuta - Nagy-Nyugodó közti távot nem jártuk még be.

/Hogy ez most kezdés vagy újrakezdés, nehéz lenne definiálni, tekintve, hogy legelőször a 2000-es évek elején vágtunk neki - még kettesben - a Kéknek egy korábbi túrafüzettel (akkor egy kis börzsönyi szakaszt jártunk be), majd családi és egyéb elfoglaltságok miatt jódarabig nem volt lehetőségünk folytatni. Idővel új füzetek kerültek kiadásra, így a következő szakaszt már (két gyerekkel) egy újabb fajta füzetkébe pecsételve teljesítettük: akkor a 25. számú szakaszon belül egy pici távot, a Hernádcéce - Boldogkőváralja közötti utat jártuk be, rögtön oda-vissza. A legutóbbi, eddig leghosszabb összefüggő szakaszunknak nagy lendülettel és immáron 3 gyerekkel (13, 11 és nem egészen 3 évesek), a legújabb kiadású túrafüzetek beszerzése után vágtunk ezúttal neki./

Ezen túráink részletes történetét, illetve a Kékkel kapcsolatos tapasztalatainkat - esetünkben a kéktúrázás elkezdésének nehézségeit - egy videóban is igyekeztem összefoglalni, melyet lentebb találtok. Az egyes túranapjaink részletesebb leírását (a lenti videón túl), távokkal, adatokkal, néhány további infóval fűszerezve egy-egy további blogbejegyzésben hamarosan bővebben is elmesélem, így itt inkább csak összefoglaló adatokat és tapasztalatokat szeretnék megosztani.

Indulj el egy úton... De hogyan?
Noha kedves Olvasóim (és Nézőim) is rendszerint láthatták, hogy a Kéktúra vonalát, esetleg pecsételő helyeit rendszerint érintjük vagy esetleg kisebb szakaszokon járjuk is kirándulásaink során, számtalan látnivaló, érdekesség, szép túracélpont ehhez kötődik (nyilván nem véletlenül), maga a formailag is elfogadott Kéktúrázás esetünkben igen sokáig váratott magára. És ennek meglehetősen gyakorlatias okai voltak.

Nagyon leegyszerűsítve, talán úgy foglalhatnánk össze (csúnya szóval élve) a kéktúrázás "problematikáját" (vagy nevezzük inkább megugrásra váró kihívásnak ;) ), hogy ez egy olyan túra, amely folyamatosan halad, akár kisebb szakaszokra tagolva is A-ból B pontba érkezik, szemben a klasszikus körtúrákkal, csillagtúrákkal, ahol így vagy úgy, de nap végére mégiscsak a kiinduló pontra érkezik vissza az elcsigázott túrázó. És ennek kivitelezése mindenképpen szervezést igényel, akár szállás, akár oda-vissza utaz(tat)ás szempontjából is.
Továbbá, a túra kötött útvonalon és meghatározott szakaszokra osztva folytatható, így aztán nem nagyon lehet improvizálni (akár egy sáros terepen, vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok, egyéb személyi nehézségek mellett), ha túránkat éppen rövidíteni (netán meghosszabbítani), esetleg útvonalát módosítani szeretnénk. A kiszállás (és elindulás) helyszínét, sok esetben időpontját gondosan meg kell tervezni, akár vésztervekkel készülni néhány kellemetlenebb esetre...
Szerencsére viszont, az egyes távok sorrendje (pecsételőhelytől pecsételőhelyig), valamint az adott kis szakaszok iránya minden esetben tetszőlegesen megválasztható, így ez egy bizonyos rugalmasságot adva könnyíti a túraszakaszok teljesítését, leszervezését.
/Tisztában vagyok vele, hogy ez kisebb létszámú, rugalmasabb társaságok esetében valószínűleg sokkal könnyebben áthidalható, de nekünk, jelenleg 3 (köztük - a túránk idején még - egy 3 év alatti) gyermekkel egészen szövevényes volt. Tulajdonképpen maga a kéktúrázás megkezdése is már hosszasan váratott magára, részben szabadságok, iskolai szünetek, vírushelyzet melletti összehangolás és egyéb személyi tényezők, időjárási feltételek mellett./

A fenti videóban kicsit részletesebben mesélek róla, hogy nálunk mikor mi okozott igazán nehézséget, vagy éppen akadályt az egyes szakaszok megszervezése, teljesítése során, illetve miért kellett lefújnunk egy teljes túranapot - valamint, hogy mikor milyen megoldásokat sikerült eszközölnünk az adott helyzetre. Így az alábbiakban már csak vázlatpont-szerűen szedem össze, hogy részben saját tapasztalatok, részben mások elmesélései alapján általában milyen nehézségek merülhetnek fel, illetve ezekre (főleg a kiszállás-indulás, szállás leszervezésére) milyen megoldások szoktak születni, vagy merültek fel eddig bennünk, melyeket részben már alkalmaztunk is.

Kéktúrázás nehézségek:
- egyirányú haladás: más indulás és végpont
- emiatt: kiszállás-beszállás, változó szállás szervezése
- kötött útvonal, melytől nem (nagyon) lehet eltérni
- kötött, pecsételőhelytől pecsételőhelyig tartó szakaszok
- szervezési nehézségek (elsősorban több fő esetén): szabadságok, iskolai szünetek, időjárási és egyéb (pl. vírus) tényezők, más személyi tényezők
- nem minden pecsételőhely lehet alkalmas kiszállásra (megközelíthetőség, pl. buszjáratok hiánya)
- esetleges váratlan helyzetek miatti kiszállás, teljesítetlen szakasszal (besötétedik, fáradtság, időjárás, lekésett közlekedés, stb.)
- néha kiszámíthatatlan buszjáratok... :D (lásd: videóban)
- kedvezőtlen időjárási és terepviszonyok

Megoldási lehetőségek:
- előre történő gondos szervezés (szállásfoglalás, előre tervezett szakaszhosszok, kiszállási pontok)
- transzfer: külső segítséggel, akár a kezdő, akár a végpontra történő fuvarozással, szükség szerint "kimentéssel"
- környékről történő indulópont (pl. szállás), autóval és/vagy busszal való közlekedés: A) szállás a napi szakasz végpontján vagy saját gépkocsival a végpontig elmenni, majd a végpontról buszozni az indulásra; B) indulópontról menni (ami saját kocsi vagy a szállás is lehet), de akkor gondosan meg kell tervezni a végpontról visszainduló buszjáratot
- két kocsival menni: a végponton kiszállni, majd az egyik autóval közösen visszautazni a kiinduló-pontra. (Túra végén visszamenni az előbbi autóért is.)
- Két kocsi hardcore változat: fél társaság innen, fele onnan, félúton slusszkulcs-csere. ;)
- Bevállalósabb változat: A) kellemesebb időben (pl. tavasz, nyár) sátorral járni a Kéket, megtervezett helyszíneken történő éjszakázással; B) tranzitszállással: folyamatos haladással naponta új szálláshely-foglalással
- kisebb szakaszok oda-vissza történő bejárása (amennyiben a helyi adottságok, közlekedés, logisztikai elhelyezkedés lehetővé teszik később innen is, onnan is a folytatás bekapcsolását).
- Nagyon bevállalós: egyhuzamban történő bejárás. ;)

• 
• 

Országos KékTúra, 27. szakasz
Mint említettem, mi ősszel a 27., zempléni szakaszt jártuk be (majdnem teljesen), összességében Hollóháza - Vágáshuta közötti szakaszon. Továbbá a "nulladik" napon egy kis terep-felderítésre mentünk Hollóházáról, elsősorban az út járhatóságát, esőzések utáni állapotát felmérni. A szerdai napunk technikai okokból kimaradt... Mindezt az alábbi bontásban és irányokban sikerült teljesítenünk. (A videóban ezekről is bővebben mesélek, illetve az egyes szakaszok részletesebb leírása hamarosan 4 újabb blogbejegyzésben lesz olvasható.)

10.26.	Hétfő	Hollóháza (felderítőnap)
10.27.	Kedd	1. Bózsva - Nagyhuta - Vágáshuta
10.28.	Szerda	Üres nap...
10.29.	Csütörtök	2. Füzér - Bózsva
10.30.	Péntek	3. Hollóháza - Bodó-rét
10.31.	Szombat	4. Füzér - Bodó-rét

27. szakasz, statisztikai összefoglalás
A fenti táblázatokból és összefoglaló adatokból már az egyes megtett szakaszok iránya, hossza és további adatai (pl. túraidő hossza, sebességeink, stb.) is láthatóak. Összességében tehát, ténylegesen 4 túranapon kéktúráztunk, 5 Kéktúra szakaszt teljesítve. (Túráinkat többségében keletről nyugatra, illetve egyet fordítva jártunk be, de összességében többnyire keleti irányba haladva követték egymást az egyes szakaszok.)
Összesen több, mint 24 órát túráztunk az 5 nap alatt, ami a bekötő szakaszokkal és kiszállásokkal együtt több, mint 50 km volt (noha ebből a Kéktúra tényleges megtett hossza kb. 35 km volt mindössze). Túránkat elsősorban a lecsúszott buszjárat miatti begyaloglás (Pálháza - Bózsva), valamint a túránkat követő visszagyaloglás (Bodó-rét - Füzér, 2x) növelte.
Nagyátlagban kb. 2 km-es átlagsebességgel tudtuk teljesíteni túráinkat (ami a pihenőidőket, kapaszkodókat is magában foglalja). Igaz, lefelé jövet, illetve kényelmesebb terepen többnyire 6-8, de akár 9 km/órás átlagsebességgel is tudtunk haladni. (Az összesített átlagot elsősorban a nehezebb, sáros és emelkedősebb terepek rontották le.)

Az egyes túráink részletesebb leírását pedig, fotókkal és túravideókkal a következő bejegyzésekben fogom megosztani, a négy tényleges kéktúrás napra osztva. Addig is, mindenkinek jó egészséget, nyugodt ünnepi készülődést kívánok, és ha tehetitek, akkor túrázásra fel! ;)

• 
• 
• 

• 
• 

• 
• 

• 
• 

A teljes, zempléni 27. szakaszon megtett Kéktúra beszámoló (2020. ősz) egyes részei itt érhetőek el:

A Kéktúrázás nehézségei: OKT 27. szakasz összefoglaló
OKT 27. szakasz 1.: Bózsva - Nagyhuta - Vágáshuta
OKT 27. szakasz 2.: Füzér - Bózsva (Vadregényes Hegyközi-Kisvasút)
OKT 27. szakasz 3.: Hollóháza - Bodó-rét (- Füzér)
OKT 27. szakasz 4.: Füzér - Bodó-rét (- Füzér)

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!