Ezúttal a Bakonyban barangoltunk, Hárskút környéki indulóponttal.
Kissé megkésve sikerült elindulnunk, utunkat a hiányos útjelölés nehezítette, az esőre álló idő és - az évszak miatt - közeledő sötétedés viszont korlátolta a rendelkezésünkre álló időt, így tervezett túránkat kénytelenek voltunk kicsit kurtítani. Egyébként geoláda (3 pontos multiláda; GCAUG) is lett volna a környéken, amit így nem cserkésztünk be.
A Ráktanya tanösvény 10,4 km hosszú, de csillagtúra jelleggel kisebb szakaszokban is bejárható. A T (piros "T") jelzést követve járható végig, egy szakaszon a T (kék "T") tanösvénnyel közös vonalon. A környék bővelkedik látnivalókban: sziklaormok, barlangok, víznyelők tarkítják az utat, de az állat- és növényvilág szépségeit is megleshetjük. Ami mégis kiemelkedő ezen a tanösvényen, hogy saját szemünkkel, természetes lelőhelyükön csodálhatunk meg mészkőbe zárt, ősi - elsősorban kréta-kori - leleteket.
Túránkhoz Hárskútról kanyarodtunk le egy földútra. (A saras, sitt-törmelékes úton a parkolóig sem jutottunk be autóval, így a járművet hátrahagyva gyalogosan folytattuk utunkat.) A korábbi eső miatt helyenként sáros pocsolyák váltották fel a gyalogutat - míg ezeket kerülgettük (vagy jobb híján gázoltuk), sikeresen elvétettük a lekanyarodási pontot. Mint túránk végén kiderült: nem is véletlenül, a kitáblázatlan tanösvény turista jelzése alig volt észrevehető (nyári lombozat idején szerintem esélytelen, ld.: túrafotók végén). Emiatt egy hurokkal levágva, ellentétes irányban sikerült bejárnunk a tanösvényt. Mindez mit sem csorbított az ott talált csodákon, de azért tény, hogy jelentős időt veszítettünk a jelzések - helyenként hiábavaló - keresgélésével, tájolással.
Az út jelentős szakasza erdőn keresztül vezetett
Kiérve az erdőszélre
Egy nagy tisztásra kiérve szarvasokat láttunk
Miután (szemből) rátaláltunk a piros T jelzésre, utunkat drótkerítés korlátozta.
Végül sikerült eljutnunk legfőbb úticélunkig. Innentől patakmederben vezet tovább az út. (Helyenként volt csak benne víz, mert hol kövek alatt fut tovább, hol víznyelő nyeli el.) Minden követ érdemes megfordítani, alaposan megvizsgálni, mert rengeteg ősmaradvány felfedezhető bennük, különösen frissebb hasadás mentén. A köveket - alapos szemrevételezés, körbefotózás után - eredeti helyükön kell hagyni.
Ősmaradványok egy sziklafal tövében.
Kinyúló sziklaperem
Innen is kerültek elő érdekességek
Barlanghasadék egy sziklafalban
Szerény kis szépség - baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)
Amelyik út nincs jelölve, az csak a térképen szerepel. Vagy csak a GPS-ben. Vagy azon sem...
A patakmeder egyértelműen mutatja az útirányt (jobb oldali fán egy fakult kék T jelzés).
Sziklaormok tarkítják a turistautat
Szurdok
Jól kivehető, nagy méretű kagylószerű nyom
Meszes vázmaradványok
Meszes vázak nyomai a kövekben
Mohás szikla kidőlt fatörzzsel
Ahol éppen előbukkan a víz
A visszafelé vezető utunk víznyelőkkel tarkított terepen vezetett.
Dagonya utáni vaddisznó vakarózó hely :)
Az utolsó, tanösvényt jelző felfestés: eredetileg itt kellett volna elindulnunk.
A tanösvény kezdete. Itt kellett volna lekanyarodni, de a földútról még ősszel is nehezen észrevehető a turistajelzés (ld.: előző fotó).
További leleményeink:
Köszönöm, hogy elolvastad! :)Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
DDQ · https://www.facebook.com/Menetszel2016/ 2016.11.08. 16:51:12
lyzX · http://kirandulo.blog.hu 2016.11.09. 07:41:27