Foltos szalamandra Telkibánya közelében (Aranyásók útja)
2019-ben a foltos szalamandrát (Salamandra salamandra) választotta az év hüllőjének az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. Ezekkel a látványos kis állatokkal legnagyobb számban eddig Jósvafőnél találkoztunk, de botlottunk már bele Telkibánya környékén (pl. Aranyásók útján) és a Börzsönyben is néhány példányba. Nem utolsó sorban az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) címerállata is, így aki a környéken csatangol vagy barlangokat látogat, akaratlanul is látni fogja - plakát, szóróanyag, információs tábla, valamilyen ajándéktárgy, vagy éppen óriási, kőből kirakott terepplasztika formájában, vagy egy gigantikus könyv borítóján... Méretét és testalkatát illetően egy tömzsibb gyíkhoz hasonlóak, de attól eltérően a szalamandrák kétéltűek, illetve mással összetéveszthetetlen színkombinációt alkotnak: fekete alapon világossárga, vagy akár egészen erős, sötét narancs árnyalatú foltokkal tarkítva. A nyirkos, elcsendesülő (turistáktól kevésbé hemzsegő), őszi avarban bátrabban merészkednek elő, akár tömegesen is. Magyarországon - mint minden más kétéltű és hüllő - védett állat!
Egy régebbi, jósvafői barangolásunk során például számos példányukra bukkantunk, így figyelnünk kellett a lábunk elé, hová lépünk:
Az óév legutolsó kirándulását december 30-án, a csodás Badacsonyra tettük, ahol - a rossz idő ellenére is - páratlan panoráma tárult elénk és az egykori vulkáni tevékenység maradványait közvetlen közelről figyelhettük meg, ahogy az utunkat szegélyező hatalmas bazaltorgonák mellett haladtunk el. A hegyre felkapaszkodva az egykori kürtő peremén egy körtúrát tettünk, a hegycsúcson pedig a Kisfaludy kilátóból nézhettünk körbe teljes, 360°-os körpanorámában az alattunk elterülő Balatonra és tanúhegyeire, melyek a ködből kiemelkedve is impozáns látványt nyújtanak.
Nem kifejezetten "előszilveszteri bulinak" szántuk a kirándulást, egyszerűen csak ekkor adódott rá lehetőségünk. Így aztán - bár próbáltuk a rendelkezésünkre álló napokat az időjárás-jóslás ismeretében rangsorolni -, abból gazdálkodtunk, amit a természet végül adott: ránk jellemző szerencsével ismét egy esős napot fogtunk ki, ami az elindulásunk után egy negyed órával meg is mutatkozott. Innentől kezdve váltakozó mértékben szemerkélt, esett, illetve a vége felé már leginkább szakadt az eső. A zimankós időjárás leginkább a fotózást korlátozta (a végén már emiatt életlen szinte minden kép), valamint a haladást nehezítette: a bazaltból rakott lépcsősorok és felkapaszkodók rendkívül síkossá váltak, így jelentős figyelmet kellett a haladás biztonságára (és tempójára) szentelnünk. /Most is hátizsákos babahordozóval mentünk, ami méginkább óvatos, biztonságos közlekedésre intett minket. Ezt a terepet babakocsival egyáltalán nem tudtuk volna bejárni./ A tervezettnél kicsit hosszadalmasabbra sikerült úton végül ránk is sötétedett, így a végső szakaszon már csak nagyon korlátozottan tudtam fényképezni, igyekeztünk lépteinket szaporázni, hogy még a teljes sötétség beállta előtt és bőrig ázás nélkül visszaérkezzünk a parkolóba, a kényelmet és biztonságot jelentő autóhoz. :) /Szerencsére ezt pont sikerült is belőnünk: beszállás után pár perccel szakadt csak le igazán az ég, és a sötétedés is utánunk érkezett./
Felkaptatás a peremre... Az út ezen szakaszán néhány pihenő, valamint kőpad található, melyekről csodás kilátás nyílik a balatoni tájra. Az útvonalon a Tűzgyűrű tanösvény információs táblái, valamint további eligazító táblák vezetik végig a kirándulókat. Az elágazásokban egyébként mindenhol rengeteg útirány-jelző tábla található, ezzel is jelezve a hely frekventált mivoltát... /Esős, borongós időjárásunk ellenére utunk során számos kisebb-nagyobb társasággal futottunk össze, ezek többsége szemmel láthatóan már a Szilveszteri bulit "készítette elő", sok esetben - sajnos - nem éppen turistához méltó stílusban. Az időponttól függetlenül az útvonal kellemesebb időben valószínűleg igen zsúfolt lehet, így csendesebb túrázótársaimnak leginkább a munkanap délelőttöket és a rosszidővel történő kompromisszumot tudnám javasolni, ha nyugodalmas kirándulásra vágynak... Antiszocik hátrányban. :D/
Az út során jópár emléktábla is található, és nem utolsó sorban erre halad el a Kéktúra útvonala is, melyet ismét csak "látogató üzemmódban" tudtunk nyugtázni, szakaszt teljesíteni (pecséttől pecsétig) nem.
A túra ezen szakaszán egy hosszabb bazaltlépcsőt kell megmászni.
Az út mentén mindenhol különféle vulkanikus kövek láthatók. Ez a jópofa lyukacsos, vöröses színű tufás kőzet például szivacsos mivolta miatt olyan könnyű, hogy egy nagyobb darabja is könnyedén felemelhető. A túra vonalán többször láthatunk a helyi kőzetből épült menedékházakat, épületeket...
A csúcson a Kisfaludy kilátóból lenyűgöző látvány tárul a kiránduló szeme elé körpanorámában. Még így, az esős-ködös időben is jól kivehető a Balaton vonala és a tanúhelyek (Gulács, Szent György-hegy, ...) csúcsai. A kilátó felső pontján az eligazodást domborzati képes táblák segítik.
A kilátótól tovább haladva rövidesen újabb lenyűgöző panorámában lehet részünk: közvetlenül a bazaltszirtek tetejéről gyönyörködhetünk a lábunk alatt fekvő tájban. Jól kivehető a Gulács peckes csúcsa és a Szent György-hegy jellegzetes alakja. A peremet egy fa korlát határolja.
Ezen a szakaszon a vulkanikus hegyekre jellemző, messziről is igen látványos bazaltorgonákkal találkozhatunk. A kiránduló útvonalat itt szintén bazalt fal határolja.
Utunk további szakaszán több helyen találkoztunk kisebb-nagyobb méretű, épített kőhalmokkal. A Badacsony legszebb bazalt oszlopsora: Kőkapu.
A Tűzgyűrű tanösvény 7. pontja a Tördemici bazaltbánya.
Kőzsákok, kőtengerek. Tűzgyűrű tanösvény 8. pont.
Bujdosók lépcsője A túra utolsó igazán kaptatós szakasza. Bár ez már nem éri el az útvonal korábbi, legmagasabb pontját, mégis a folyamatos, meredek emelkedése miatt legalább annyira megterhelő - remek kis kardio edzés. ;) A bazaltból rakott lépcsősorok kisebb szakaszonként pihenő részben szélesednek ki (amit az esős idő és a közeledő sötétedés miatt nem igazán élvezhettünk ki), ezek különböző személyekről (híres kurucokról) kapták nevüket, amit táblák jeleznek. A lépcsősor kezdeténél szintén égbe magasodó bazaltoszlopokkal találkozhatunk.
A lépcsősor legvégső szakaszát is legyűrve pihenőponthoz érkezünk: padokkal és egy kis menedékházzal, ami az addigra egyre intenzívebben szitáló esőben és szélben már éppen kapóra jött egy kis erőgyűjtéshez.
A fenti pihenő rész a Tördemici kilátóhoz kapcsolódik, egy kőkereszt szomszédságában. Itt az időjárás és időszűke miatt (valamint, mert egy nagyobb kirándulócsoport éppen beállt fotózkodni a kilátóba) már nem nagyon tudtunk kilátni, épp csak egy pillantást vethettünk a panorámára, majd folytattuk utunkat lefelé a parkolóhoz.
A lefelé úton már csak az igen magas (helyenként legalább 30 cm), és az esőben síkossá vált bazalt lépcsőfokokon való biztonságos közlekedésre kellett ügyelnünk, de igyekeztünk egy dinamikus tempót felvenni, ezért itt már nem nagyon készültek képek a szürkületben. A kocsihoz sötétedés előtt nem sokkal, egy nagyobb zuhé kezdete előtt érkeztünk vissza, lábunkban - a szintkülönbség okozta - zsibbadással, fejünkben a csodás hely adta emlékekkel.
Ezúttal egy lenyűgöző, de kevésbé ismert terepre látogattunk el - vagy legalábbis, mi most jártunk itt először, és bevallom, korábban nem is nagyon hallottam még a helyről, pedig mindenképpen említésre méltó: Úrkútnál 100 millió éves, a világon egyedülálló geológiai képződményeket csodálhatunk meg a sziklakatlan mélyére ereszkedve.
A két ünnep közötti halászlé- és bejglifelesleg átmozgatására éppen alkalmas volt ez a kis séta (de karácsonytól függetlenül is igen régen volt már alkalmunk kiszakadni a természetbe), így jól esett kicsit átadni magunkat a lenyűgöző természeti képződmények látványának. Maga a kiránduló útvonal, a Csárda-hegyi tanösvény egyébként nem túl hosszú, 1 kilométeres táv, tehát akkor is érdemes felkeresni, ha csak egy kis időt szeretnénk eltölteni a természetben, könnyed sétával, de komolyabb bakancsos túra szándéka nélkül. A terepet elsősorban a szintkülönbség nehezíti: két hosszabb falépcsőn juthatunk le a magas sziklaormokkal övezett katlanba (ide babakocsival már meg sem kíséreltük volna a lejutást, ezúttal igazán jól jött a korábban megemlített babahordozós hátizsák, melyet mostanra ténylegesen be is szereztünk).
Az Úrkúti őskarszt Ajkától mintegy 10 km-re található, Veszprém megyében, a Bakony déli részén. Úrkút falu határában takaros fakerítéses fakapu jelzi a Csárda-hegyi tanösvény indulópontját, mely információs táblákkal kalauzolja végig a kirándulót a páratlan jura kori földtani képződmények között. A helyszínen egykor mangánércet bányásztak (a környékre jellemző volt a bányászati tevékenység), ily' módon kerültek felszínre a ma látható képződmények. A kőzeteken vöröses színű vas-oxidos kiválást, illetve a rózsaszínes - jura kori - mészkőben tengeri állatok lenyomatait, mészvázas kiválásait is meg lehet figyelni.
A fakapun belépve járhatjuk végig a tanösvényt
Az egyik sziklafal még geoládát is magában rejt (GCOsKa), melyet szintén sikerült megtalálnunk.
Csárda-hegyi tanösvény: 1. pont
Belépve a kapuval határolt területre...
Kis pihenő rész az útvonal kezdeti szakaszánál
A tanösvény 2. pontja
Lejutás a katlan mélyére: a havas falépcsőkön csak a csúszásveszélyre kellett ügyelnünk, egyébként stabil, biztonságos kialakítású.
Hatalmas sziklaormok tövében vezet végig a lépcsősor
Érdemes szemügyre venni a mellettünk húzódó sziklafalat
Lenyűgöző sziklaképződmények
Repedésekkel tarkított sziklafal
A méretes képződmények tövében és falain rengeteg, kisebb-nagyobb sziklahasadékot figyelhetünk meg. Ezek némelyike csak kisebb beugrás, de van, ahová akár egy kistermetű (de bátrabb természetű...) ember is beférkőzhet. Több ilyen hasadék mentén víz szivárgott, csöpögött, egy nagyobb hasadékból még kisebb vízcsobogást is hallani véltünk...
A meredek sziklafalakat moha és apró páfrány borítja.
Zöld növényzettel benőtt falak
Sziklahasadékok, melyek némelyike egészen mélyre nyúlik
Sziklaüregek
Apró páfránnyal borított sziklafalak
Sziklaüreg
Mohás fal, lecsepegő vízzel...
Tanösvény információs tábla, 3. pont
A katlan fentről is körbejárható, kis ösvény vezet végig a meredély körül
Tanösvény információs tábla
Sok kis páfrány és más zöld növény lel otthonra a zegzugos sziklafalon
Zuzmó lakta ág
A sziklákban kagyló és más ősi tengeri élőlények lenyomatai figyelhetők meg
A nemrég bemutatott Göcseji Falumúzeummal közös múzeumkertben, Zalaegerszegen található a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum. Bár tematikájában és hangulatában más-más a két múzeumpark, mégis békésen megférnek egymás mellett. Közös belépővel látogathatók, így a falumúzeumban járva az olajmúzeumot is mindenképpen érdemes megtekinteni, nem csak a nehézipar szerelmesei találnak itt maguknak érdekes látnivalókat. Az égbe meredő fúrótornyok között sétálva működőképes (beindítható) olajkutak, gázkitörésben felrobbant fúrócsonokok, eldeformálódott kitörésgátlók és még egy sor érdekesség látható, mellyel az átlagember nem találkozhat testközelből mindennapi élete során.
Az alábbi videón az olajipari múzeum elsősorban szabadtéri területeinek bejárása látható:
Fúrófejek
Kitörésben deformálódott olajkút és kitörésgátló darabjai
A Göcseji Falumúzeum egy igazán idilli hely a falusi romantika kedvelőinek: alacsony parasztházaival, muskátlis ablakaival, ódon illatú faszerkezeteivel, az egykori vidéki életformát hűen felidéző berendezési tárgyaival egy letűnt kor világába csöppenti a látogatót.
A múzeum bejárati épületének padlástéri szintjén népviseleti babakiállítás látható. A szabadtéri múzeum része a Finnugor Néprajzi Park, szintén élethűen berendezett lakóházakkal - ez a terület azonban jelenleg rossz állapota miatt sajnos már nem látogatható. Az erről készült fotók korábbi látogatásaink során készültek.
A múzeum szabadtéri területén található és közös belépővel látogatható a Magyar Olajipari Múzeum is, melyet szintén mindenképpen érdemes megtekinteni. Ennek bemutatása a következő bejegyzésben, itt olvasható.
A múzeum komolyabb fejlesztését (interaktív virtuális séta lehetőségével) a jövőben szintén tervezik megvalósítani.
A gyönyörű múzeumkert szinte adja magát egy romantikus esküvői fotózáshoz, a park egyúttal rendezvényhelyszínként is igénybevehető.
A múzeumhoz kapcsolódóan (a múzeum területén kívül) található a GCGocs geoláda, melyet ötletes rejtése miatt is érdemes felkutatni. ;) Ez volt a legelső geoládánk, melyet megkerestünk, illetve ez a számomra legkedvesebb (falu)múzeum, részben személyes kötődés, részben kedves hangulata miatt.
A falumúzeumot június végén, Múzeumok Éjszakája alkalmával is érdemes felkeresni, ilyenkor különleges esti tárlatvezetésben, érdekes történetek ismertetésében, egy kis játékban is részesülhet a látogató.
A múzeum első (bejárathoz legközelebb eső) épülete: egy kovácsműhely
Fújtató
A kovácsműhely berendezése
A múzeum házcsoportjai külön portákra tagolódnak
Harangláb
A múzeum egyik patinás épülete: egy öreg vízimalom
Emléktáblák a malom falán
A vízimalom hatalmas lapátkereke
A vízimalom belülről is megtekinthető (a videón látható, félhomályos belterének felvétele).
Gémeskút vályúval
Fonott kerítés
A kis házikókba mindenképpen érdemes bekukucskálni:
Tűzhely
Szárított fűszerek
Fateknő
Mezőgazdasági kéziszerszámok
Gémeskút a porta udvarán
Búboskemence
Tisztaszoba berendezése
Konyha kemencével
Terménytárolók
A múzeumkertben az egykori állattartásba is betekintést nyerhetünk. Karámban, pajtában láthatók a háziállatok.
Birka
Szamár
Baromfiudvar
Pajta kocsikkal, szállítóeszközökkel
Méhkasok
A falumúzeum területén egy fatemplom is látható:
Fatemplom belülről
A fatemplom kívülről szintén a fenti videófelvételen látható.
Finnugor Néprajzi Park (2012.):
Múzeumok Éjszakája a Göcseji Falumúzeumban (2014.):
A késő esti programok egyik helyszíne a fatemplom volt, melybe ezúttal bemehettek a látogatók is.
A várrom Rezi község határában, a Keszthelyi-hegységben magasodó Meleg-hegyen fekszik. A 426 méter magas sziklaoromról gyönyörű panoráma nyílik a balatoni tájra - már csak emiatt is érdemes felkapaszkodni a többé-kevésbé meredek kirándulóúton. Tisza időben a várral szemben található zalaszántói sztúpa kupolája is jól kivehető.
A várat különböző túraszakaszokon is megközelíthetjük: mivel a felvezető úton több parkolási lehetőség is adott, így mindenki kedve, ideje, erőnléte szerint választhatja meg a felfelé tartó gyalogtúra hosszát. Mi fölfelé egy rövidebb, de kaptatósabb erdei utat választottunk a "fönti" parkolóból. Ez babakocsival nem bizonyult túl szerencsésnek (meg tudtuk tenni, de az útszakasz egy részén már jobbnak láttuk az apróságot inkább ölben vinni, mivel a sziklákkal tarkított úton a lelkét is kiráztuk szegénynek, nem beszélve a babakocsi kerekeiről - itt fogalmazódott meg bennünk döntőlegesen egy túrahátis babahordozó szükségessége...), ezért lefelé jövet a másik úton haladtunk. Mivel a parkolóhelyünk adott volt, így ugyanoda érkeztünk vissza, de ez utóbbi körülbelül kétszer olyan hosszú, autóval is járható útszakasz volt, melyen lényegesen kényelmesebb volt a haladás (babakocsival is).
A vár környékén kedves kis harangvirágok nyitogatják virágkelyheiket
Kellemes erdei ösvény vezet fel a várhoz - a köves talaj miatt azonban babakocsival korlátozottan járható
Egy víznyelőnek látszó képződmény a turistaút mentén
Felérkezve a vár alatti tisztáshoz egy kis pihenőpark fogadja a látogatókat: információs táblával, padokkal, tűzrakóhellyel.
Információs tábla a tanösvényhez
Turistatérkép
Pihenőhely
Október végén még többféle vadvirággal találkoztunk
Parkos, ligetes, szabadidős tevékenységekre ideális hely a vár alatt
Pihenők tűzrakóhellyel és padokkal
A tisztásról már csak egy ugrás (vagy legalábbis egy rövid kaptató) a vár
Harangvirág
A vár alatt található információs tábla
Feljutás a várhoz: egy rövid kaptató
Visszapillantás az emelkedőre, a vár kapujából
A várrom néhány fedett helyiségből, és egy nagyobb, "teraszos" szabad térből áll, ahonnan minden irányban csodálatos panoráma nyílik.
Emléktábla a vár épületében
A várépület egyik helyisége
A nyitott térre kilépve minden irányban remek kilátás nyílik, ameddig a szem ellát.
Irány- és távolságjelző tábla
A hegyszirten, a várkert területén található jókora tölgyfa
Lobogó az egykori várfal tetején
Lépcső az alsó teraszra - ahonnan szintén csodás a kilátás, szinte körpanorámában
Jól látható szemben a zalaszántói sztúpa fehér, kupolás teteje (középen)
Kilátás a lőrésen át
A várrom zárt helyiségei
"Termek"
A várkapun belépve
Kilépés a várkapun...
Visszafelé út
Mohás kő a vár alatti tisztásnál
A vár alatti pihenő szalonnasütési lehetőséggel
A vár alatti területen található a GCREZIgeoláda is. /Mi a ládán túljöttünk, időnk szűkében pedig már nem mentünk vissza megkeresni, így ennek a ládának a becserkészése részünkről még várat magára./
Visszafelé a valamelyest hosszabb, de lényegesen könnyebben járható utat választottuk
Itt is találkoztunk harangvirágokkal
Az "autóút" is kellemes, fákkal övezett erdei nyomvonalon halad
Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszerét látogattuk meg: Poroszlón, a Tisza-Tavi Ökocentrumban jártunk, ahol közvetlen közelről, az akvárium belsejéből csodálhattuk meg a hatalmas halakat, kíváncsi vidrákat, a kilátótoronyban madártávlatból körpanorámában gyönyörködhettünk a tájban, a tájház mellett pedig az orrunk előtt figyelhettük meg a gólyák felszállását és landolását.
Ezúttal (is) egy kelet-magyarországi útról hazafelé tartva volt szerencsénk "beugrani" egy olyan helyre, ahová eddig csak tervezgettük látogatásunkat. Most hogy végre sor kerülhetett rá, megállapítottuk, hogy mindenképpen érdemes volt ez a kitérő, és ha ismét alkalom adódik, szívesen visszatérünk még. A belépőjegyek többféle kombinációban válthatók, mi egy 3D-s vetítésre is jogosultak voltunk, ami szintén nagyon látványos és érdekes. A belépőt hajóúttal is lehetett volna kombinálni - erre most sajnos nem volt időnk és lehetőségünk, de egy esetleges későbbi alkalommal azt is szívesen bepótolnánk.
A látogatóközpont kilátó-tornya
Alagút az akvárium belsejében
A látogatóközpont leglátványosabb attrakciója a mintegy 735 m3 össztérfogatú akvárium-rendszer, melyben egy üveg alagút is kialakításra került, így a nagyhalak közvetlenül előttünk úsznak el. Gyerekek és felnőttek számára egyaránt lenyűgöző látványt és maradandó élményt nyújt.
Az akvárium lakói
Vidrák lelőhelye (a videón ők is láthatók)
Vidrák
Leselkedő harcsa ;)
Alagút az akváriumban
Kilátó
Panoráma a magasból
Kilátás
A látogatóközpont büfé-terasza
Séta a parkban: tájház, röpdék, teknősök és más, háztáji állatok bemutatása
A különleges tervezésű épület
Kilátótorony
Madarak röpdéje
Teknősök
Gólyák, szabad eltávozási lehetőséggel
Kelepelő gólya
Az ökocentrum parkja
Visszatekintés az ökocentrumra
Utunkat hazafelé Tiszacsegén keresztül folytattuk, ahol (a jégzajláskor - fedélzetén rekedt éjjeli őrrel - elsodródott kompról elhíresült) réven keltünk át a Tiszán. A kompútról csodás kilátás tárul a Tiszára!
Ezúttal egy rövid túrára adódott alkalmunk, ráadásul babakocsival, így egy villám-Írottkő-látogatást tettünk.
Írott-kő Vas megyében, a Kőszegi-hegységben, Ausztria-Magyarország határvonal találkozási pontján fekszik, és mint ismeretes, az Országos Kéktúra kezdő-, avagy ha úgy tetszik, végpontja. Itt egy lépéssel átkelhetünk az osztrák sógorokhoz, de ennek a Schengeni egyezmény óta nincs kiemelkedő jelentősége (vagy legalábbis jogi következménye). Nagyon szívesen elkezdenénk (pontosabban: folytatnánk) már a Kéket, de erre most épp nem adódott lehetőségünk, mivel ahhoz pecsételőtől pecsételő helyig tartó távot szükséges teljesíteni, és most idő (szabadnap), transzfer, megfelelő kiszállási pont és egyéb lehetőségek hiányában csak a csúcsra jutottunk fel. Persze ez önmagában így is gyönyörű, megéri "üresjáratban" is megtekinteni, ráadásul amilyen szerencsénk van, ezúttal is egy borongós, esős délutánt fogtunk ki, tehát szívesen jövünk még ide Kéktúrát kezdeni. (A csúcsról távozóban még egy jó kis zuhé is elkapott minket, amit szerencsésen átvészeltünk a kilátó alatt található esőbeállóban.) A babakocsis közlekedés kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy egy arra alkalmas túrakocsival ugyan fel lehet jutni, de nem a legkomfortosabb (a sziklás-köves útszakaszokon). Itt jöhet jól egy amolyan "beülős hátizsák" - persze ez a kilátóban való lépcsőzésnél már semmiképp sem használható (vigyázat: alacsony kiszögellések, fejvesztési lehetőséggel!)!
A megtett út domborzati grafikán így festett:
Kiinduló-pont. Kisebb akadályoztatások után, késő délután érkeztünk fel Velembe, így ezúttal nem is közvetlenül a településről gyalogoltunk fel, hanem az autóval szabadon járható útszakasz végén parkoltunk le.
A felfelé vezető út gyönyörű erdei terepen visz végig
Helyenként mindenképpen érdemes megállni, a kilátásban is gyönyörködni
Néhány csodás vadvirágot is megpillanthatunk
A felvezető úton rengeteg galacsinhajtó bogárral találkoztunk, melyek többsége kék vagy zöld színben tündökölt.
A kilátóhoz felérve:
A csúcson két pecsételő hely is található: egy a kilátó alatti esőbeállóban, egy pedig a kilátó bejáratánál.
Pecsételő: Írott-kő, esőbeálló (kilátó alatt)
Az említett esőbeálló, vagy inkább -beülő, a kilátó alatt.
Kilátó Írott-kőnél
Kilátás - a kilátó elől
Írott-kői kilátó (OKT végpont, pecsételőhely)
A kilátóhoz felvezető út utolsó szakasza
Napóra a kilátón, a határvonal közepén: balra Ausztria, jobbra Magyarország
Tábla a kilátón
Pihenő padok a kilátó előtt
Kilátó előtti terület
Kilátóba felvezető csigalépcső
Kitekintés a kilátó egyik ablakából
Csigalépcső a kilátóban
Panoráma a kilátó tetejéről
Panoráma a kilátóból
Lefelé a fenyőerdőben az Országos Kékkör Dél-dunántúli szakasza (DDK) folytatódik.
Kék turistajelzés
Visszafelé - néha szemerkélő esőben
Kilátás a felhőkbe vesző tájra
Eligazító tábla - egyben kiindulási pontunk (parkolóhely) is
A Kéktúra megkezdéséhez több tényezőnek is adottnak kell lennie (erről majd később tervezek részletesebben írni), mint arra már többször ráeszméltünk, hiába tetszőleges irányban és sorrendben megtehető, nem lehetséges csak úgy, ad hoc módon belecsöppenve, szervezés nélkül egy-egy darabot átgondolatlanul megtenni (illetve ilyenünk külön-külön már van is néhány, régi túráinkról). Ettől függetlenül bízom benne, hogy már nem kell sokáig vágyakoznunk a nagybetűs KÉK TÚRA elkezdésére, egészen biztosan egy életre szóló élményt ad.
A Balaton nem csupán a kánikuláról és strandolásról szól. Érdemes néha nyári szezonon kívül, befagyott állapotában, vagy éppen viharban is meglátogatni. Most indított Ezerarcú Balaton cikksorozatunk igyekszik a Magyar Tenger minél több látványos formáját megmutatni.