Ezúttal hortobágyi nevezetességeket néztünk meg, geoláda-keresésekkel egybekötve.

Hortobágy az ország egyik legszárazabb vidékén fekszik. Legértékesebb, fokozottan védett területei nem látogathatóak, de korlátozottan és szabadon látogatható területekkel is rendelkezik.
A korábban Debrecenhez (majd Balmazújvároshoz) tartozó alföldi település 1966. óta önálló, Magyarország legnagyobb területű községe. Hajdú-Bihar megyében helyezkedik el, nevéhez több híres látnivaló és érdekesség is kapcsolódik. Ismert a Hortobágyi Pásztormúzeum, a hídvásár (augusztus 20-án), Szent György-napi Kihajtási ünnep és kézműves vásár, behajtási ünnepség (adventben) és természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) is. Mi most a Kilenclyukú hidat, Madárkórházat és T-34-es tankot kerestük fel.

Hortobágyi Kilenclyukú híd
Az ikonikus alföldi híd elődje egy fahíd volt, mely 1697-ben épült. Később - a nagy igénybevétel miatt - ez már nem felelt meg a szükséges követelményeknek, így helyére épült meg 1833-ban a mai is jól ismert kilenclyukú kőhíd.
Teljes hossza 167,3 méter, ezzel Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. Két vége kiszélesedő, mely egykor az állatterelést segített megkönnyíteni rajta.
A kőhíd az évszázadok múlásával is masszívan ellenáll az időjárás és forgalom okozta megterhelésnek, a '80-as évek elején kisebb felületi felújításon esett át.

A híd a kiszélesedő feljárójával

Hortobágyi Kilenclyukú híd

A hídon

Kilenclyukú híd

Gyógyító pad

Szoborcsoport a híd mellett:

A hídhoz tartozó geoláda: GCHORT.

Hortobágyi Madárpark és Madárkórház

A Madárkórház Alapítvány Magyarországon egyedülálló kórházat működtet: az ország minden tájáról (de elsősorban a Hortobágyi és Bükki nemzeti parkokból) kerülnek ide sérült, gyenge, vagy beteg madarak. Évente többszáz madarat látnak el, önálló műtővel és röpdékkel rendelkeznek, így a madarak teljes gyógyulás után ismét visszakerülhetnek a szabad természetbe.

Ottjártunkkor a madárpark különleges vendégfogadója Negró, a beszélő holló volt:

Negró, a beszélő holló

Negró

A madárketrecek is megtekinthetők, a legnagyobb röpdébe be is lehet menni.

Lábadozó bagoly

A madárkórházból tökéletes rálátás nyílik a Kilenclyukú hídra is

A madárkórházhoz tartozó geoláda: GCHMK.

Hortobágyi tankcsata emlékhely: T-34 harckocsi

A II. világháború egyik legnagyobb csatája zajlott itt 1944. októberében, melyre a hortobágyi puszta ideális terepnek bizonyult. A harcban - többek között - szovjet T34-es és német Pz-IV-es harckocsik vettek részt.
A csata emlékét őrzi az 1978-ban kiállított orosz T-34/85 M44 tank. 

T-34 tank

A tankcsata emlékhelyéhez tartozó geoláda: GCHTCS.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

Nemesmedves Vas megye legkisebb települése, az egykor svábok lakta község napjainkban csak pár(tíz) lelket számlál. Történelmi jelentősége a II. világháború befejezéséhez kötődik: az utolsó település volt, melyet a németek elhagytak, - állítólag - 1945. április 4-én (a pontos dátum vitatott).

1985-ben a "felszabadítás" emlékére emlékhelyet létesítettek itt, illetve kiállításra került egy szovjet T-34 harckocsi.

A tank azóta is itt áll, jó állapotú, szabadon megtekinthető, mi több, akár meg is mászható (ami azért egy szigorúan őrzött haditechnikai parkkal szemben nem utolsó lehetőség).

A tank eredeti, de természetesen kipreparált: a belsejét kiürítették, így megtekintése biztonságos. Azért megmászása esetén az óvatosság mindenképpen javasolt! Sportosabb látogatói akár még a belsejébe is belemászhatnak.

A tanknál egy geoláda is található: GCtank - melyet szintén érdemes megkeresni.

"A szabadság lángja; 1945 - 1955; Battonyától - Nemesmedvesig"

Emléktábla

Kopjafa-park a tank mellett

Harangláb

A környék egyébként nagyon szép, érdemes egy kellemes sétát tenni...

Természetvédelmi terület

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

A Balatontól északra, Nemesvámos és Veszprémfajsz határában található Baláca, egy római kori villagazdaság közel kétezer éves romja. A szabadtéri romkert ingyenesen megtekinthető, az épületekben lévő kiállítások belépő ellenében látogathatók (Tájak-Korok-Múzeumok igazolvánnyal, illetve további jogosultságok esetén a belépés a kiállításokra is ingyenes).

Villa Romana - római kori épület maradványa

A római villa egykor virágzó gazdasággal, hatalmas művelhető földbirtokkal rendelkezett. Legrégebbi romjai az I. századból származnak, de az épület több átépítésen is átesett.

Amfórák

Mozaikkal kirakott padló

Az épületmaradványokon helyenként az eredeti falfestés látható

Az épületek padlóját gyönyörű mozaikcsempe borította

Mozaik

Eredeti falfestés egy darabja

A kiállítást interaktív megoldások teszik élvezetesebbé: 3D-s filmvetítés nézhető, valamint saját arcképünket varázsolhatjuk rá egy római kori pénzérmére.

Pénzérme saját arcképpel

Eredeti falfestések

Fűszerkert

Napóra

A villagazdaság területén egy multi-geoláda (GCBLCA) kódrészlete is megtalálható.

A geoláda teljes jelszavának megtalálásához kicsit tovább is kell nézelődnünk: a villától körülbelül 600 méterre található egykori temetkezési helyet felkeresve.

Likas-domb halomsír

Korai temetkezőhely

A halomsír bejárata

Likas-domb halomsír

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

A Zánkland haditechnikai park 2010. nyarán, a Zánkai Ifjúsági Tábor területén, ünnepélyes átadást követően nyitotta meg kapuit.

A park a magyar haditechnika történetének egy darabját mutatja be: eredeti hidegháborús, de - természetesen - kiszuperált járműveket, harcászati eszközöket tár a látogatók elé. A kiállított darabok egy részét csak megnézni vagy megérinteni lehet, míg másokra közvetlenül felmászhatunk, vagy akár bele is mászhatunk, így kíváncsi természetű, eleven gyerekek számára garantált az élmény és szórakozás.

Ebbe a helikopterbe például bemászhatnak és körülnézhetnek benne az érdeklődő gyerekek, felnőttek:

MI-8T szállító helikopter

A helikopter pilótafülkéjében is bőven akad érdekesség

Kiszállás a helikopterből - ezúttal közvetlenül földközelben :)

Gulyáságyú

V750 VU légvédelmi rakéta SZM-63 indítóállványon

MI-24D harci helikopter

MI-24D harci helikopter

MI-24D helikopter

MiG-21MF vadászrepülő

A haditechnikai parkhoz kapcsolódóan egy geoláda is található, mely GCDURR néven érhető el.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

Az elmúlt napok intenzív havazása, kemény fagyai és az ehhez társuló erős szél a Balaton felszínét is átformálták.

Ezúttal Somogy megyéből, Balatonszárszó jégcsipkéiről hoztunk néhány friss fotót.

Balatonszárszó a jégbe fagyott hullámokkal

A Balaton végtelen jege...

A magyar jégtenger

Jégparti korzó

Megdermedt hullámok a partnál

A közeli Bálványos település szikrázó fehér haváról is érdemes megtekinteni néhány, szintén mai fotót.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

A Gulácsra még pár évvel ezelőtt, egy őszi vasárnap délután jutottunk el. Az emlékek hatása sokáig megmaradt bennünk, ami részben a táj szépségének, a képződmény különlegességének, valamint utunk kissé kalandos mivoltának tudható be. Ez is tipikusan egy olyan célpont, ahová szeretnék még ismét visszatérni.

Az általunk megmászott Gulács-hegy a Balaton-felvidéki tanúhegyek egyike - s bár érdekességként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza-parton található egy szintén Gulács névre hallgató település, a két hely egymástól fizikai valóságában (is) távol áll.

A Gulács bazaltcsúcsa jellegzetesen ugrik ki a többi hegy közül. Azok ugyanis lekopott, tipikus "vulkán alakú" lapított tetővel rendelkeznek, míg a Gulács hegyes csúcsa peckesen mered felfelé. Emiatt aztán távolról is könnyen felismerhető a tanúhegyek között.
Odaérve már kétkedve méregettük is magunknak, hogy azért csak nem kell felmásznunk a tetejéig a ládánkért - tudniillik, eredetileg egy geoláda becserkészése végett látogattuk meg, kissé ismeretlenül indulva neki a kalandnak... De ahhoz túl meredeknek és magasnak (393 méter) tűnt, hogy ott legyen a célpont. Aztán csak bemértük alaposabban a GPS-en, és akkor már egyértelművé vált a tény: DE, pontosan oda, a csúcsra kell felmennünk a ládáért! Amivel persze semmi probléma nem lenne, csak eredetileg nem így készültünk: két kisgyerekkel, és egyébként is, vasárnap délután volt (másnap iskola-óvoda-munka), október vége korai sötétedéssel... De azért nekivágtunk, és utólag egyértelműen nem bántuk meg, mert a látvány mindent megért! De az említett okokból már eleve némi hátrányból indítottunk. :)
Fotót lentről, a Gulács-hegy egészéről sajnos egyáltalán nem is készítettünk (pótolandó!). Úgy voltunk vele, hogy majd megtesszük visszafelé, kiválasztva az arra legalkalmasabb nézőpontot.

Indulás a csúcsra
Délután 4 körül lehetett, mikor nekivágtunk a kaptatónak. (Az pedig igen hamar egyértelművé vált, hogy a menettempót ponthogy nem az 5 és 7 éves fiainkhoz kell igazítanunk, sokkal inkább fordítva: igyekeztünk a nyomukban loholni.) Némileg erőltetett menetre kellett készülnünk, mivel lényeges volt, hogy még sötétedés előtt visszaérjünk, mert megfelelő világítással nem készültünk.

(A kellemes hangulathoz egy kis hallgatnivalót is mellékelek az olvasáshoz. ;) )

Elvarázsolt erdő
Fölfelé az út erdős, rejtélyes terepen indul. Valószínűleg a lemenő nap megvilágítása is elősegítette ezt az összhatást, de helyenként megvolt az az érzésem, hogy egy elvarázsolt erdőben járunk (éppcsak a fák nem szólaltak meg).

Elvarázsolt erdő nyújtózkodó fái...

Az út körülbelül negyedénél egy forráshoz érkeztünk...

A rejtélyes forrás kifolyása...

Megnéztük, majd tovább indultunk, illetve én még kicsit lemaradtam a többiek mögött pár méterrel, míg a forrást fotóztam. Ekkor valami furcsát észleltem: elhaladva mellette mintha jóval erőteljesebb zubogással tört volna elő belőle a víz. Persze a többiek (akik már előbb elhagyták) mindebből mit sem érzékeltek, így aztán mikor megemlítettem a látottakat, rám is furcsálló pillantásokat vetettek, ezért inkább magam is igyekeztem elhessegetni az előbbi - forrásoktól szokatlan - jelenséget...

A forrásból kifolyó víz

Állatok settenkednek
A hely nem az a tipikus, frekventált túraútvonal: sokkal inkább a kihaltság, elhagyatottság jellemzi. Pont ez adja azt a különleges, "nomádul vad" báját. Nem is találkoztunk ezen a szakaszon más kirándulókkal.
De hogy nem voltunk egyedül, az egészen biztos: több helyen vaddisznótúrásokat és patanyomokat láttunk. Mindezt megerősítendően, egyszer csak vaddisznó-hangokat hallottunk...

Csodás geológiai képződmények - kemény terep
Nem éppen egyszerű terep vezet felfelé. Helyenként kőomlásban, máshol erősen döntött terepen, kapaszkodva, vagy keskeny peremen kellett haladnunk. Viszont a látottak szemet gyönyörködtetőek. A tipikus balaton-felvidéki (de a legtöbb tanúhegy esetén megközelíthetetlen) bazaltorgonák itt az út mentén, közvetlenül elérhető közelségben húzódnak. Ezek a nagy magasságokban (az autóútról is jól kivehető) bazaltoszlopok mindig csodálattal töltöttek el, de eddig egyedül Hegyestűnél sikerült még csak valami nagyon hasonlót kézzel is megtapintanom. Úgyhogy itt ezen vágyamnak is eleget tehettem. :)

Bazaltsípok

az út mentén

Hatszögletű, részben már töredezett bazaltoszlopok

Töredezett bazalt

Erdei növényzet a Gulácson - páfrány

Az út a meredekebb részétől szerpentinen vezet végig, menet közben csodás kilátás nyílik a környező hegyekre, tájra és Balatonra.

Kilátás a felfelé vezető szerpentinről

Kilátás a Gulácsról a Badacsonyra

Badacsony a Balatonnal

Már nincs messze a csúcs. Helyenként lábnyomnyi széles ösvény vezet felfelé - bal kéz felől pedig közvetlenül a mélység. Nem árt az óvatosság, mert az út egyes szakaszai kifejezetten döntöttek, csúszósak.

Felérve pazar kilátás fogad - kilátás a Szent György-hegy felé

Csúcspont
A csúcsra afféle nemes hirtelenséggel érkezik fel az ember. Az utolsó magassági métereket még erdei terepen, fák között bujkálva kell megtenni, aztán a legutolsó kaptató után egyszer csak kitisztul a terep: nahát, fent vagyunk, itt vagyunk!
A kilátás persze pazar, rabul eljő. Körös-körül a Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyei.
Maga a tetőpont is olyan, amilyennek az ember egy hegycsúcsot elképzelhet: pár négyzetméternyi, sziklás kis terület, körülötte minden irányban meredek lejtő. A magassági pontot kis kő emelvény jelzi.
És persze itt a tetőponton, sziklamélyedésbe lett elrejtve az általunk keresett, GCGULA geoláda is, melyet (kicsit hosszabb keresgélés után) szerencsésen meg is találtunk.

Lefelé is kalandosan, kísértetjárta terepen...
A geoláda megkeresésével sikerült a tervezettnél kicsit tovább elidőznünk. Ládabegyűjtés után még egy kicsit gyönyörködtünk a panorámában, majd sietősen lefelé kellett vennünk az irányt, mert a nap már lemenőben volt, így borítékolható volt a gyors besötétedés - főképp az erdő sűrűjében.
A lefelé vezető út sem volt egyszerűbb, persze ereszkedve az ember igyekszik kicsit gyorsabb menettempót felvenni, de a meredek, kavicsos ösvényeken a túracipőm nem egyszer megcsúszott.

Úgy fél út körül járhattunk, mikor elkezdett szürkülni, de az alsó szakaszon, az erdő sűrűjében már kifejezetten ránk is sötétedett. Persze ekkor az "elvarázsolt erdő" fái már méginkább kísértetiesnek hatottak. Mint említettem, nem így készültünk, ezért elemlámpa sem volt nálunk (és akkoriban a mobiltelefonos elemlámpa alkalmazások is igen gyerekcipőben jártak még (meg az ugye könnyen lemeríti az akkumulátort, így csak vész esetére tartogattuk).
A sötétedő erdőben hamar előkerült a téma, hogy a vaddisznók vajon merre kószálhatnak, de aztán gyorsan elhessegettük a rémgondolatokat, és megállapodtunk abban, hogy azok amúgy is félnek az embertől. Miután ezt jól kigondoltuk, ismételten röfögést hallottunk. Ez úgy kellemesen meg is alapozta a para-hangulatot. Innentől biztos ami tuti alapon igyekeztünk - természetjáróhoz nem méltó módon - a legnagyobb csörtetést keltve, tapsikolva, akkor már mobiltelefonnal világítva botorkálva, mielőbb kijutni a sötét erdőből. (Így utólag visszagondolva roppant komikus látványt nyújthattunk, de akkor mindez persze kevésbé izgatott minket.)

Gondoltuk, ennél stresszesebb szituáció már úgysem adódhat, mikor elértük a forrást, ahol addigra már igyekeztünk minden lépésünket a mobilos "elemlámpával" kísérni, nehogy a kifolyó víztől felázott talajba süppedjünk... Mikor így ügyeskedtünk (ügyelve rá, hogy közben a vaddisznók se kóstoljanak meg minket), egyszer csak egy síron túli, mélyen öblös, kongó, buggyanó hang hallatszott fel mellettünk... Na ezen a ponton már az én lábam is földbe gyökerezett. Aztán végül sikerült a jelenségre életszerű magyarázatot találnunk: éppen a forrás kútja mellett álltunk, ahol minden bizonnyal egy gázbuborék szabadult fel a mélyből, és adott földön túli hangot, ahogy a vas kivezető csövön át a felszínre jutott. Mindezt alátámasztja, hogy ezt követően jelentősen vissza is apadt a kifolyó víz. (Minden bizonnyal a felfelé úton látott víz-elakadást majd erősebb feltörést is hasonló jelenség idézhette elő.)

A további utunk már - néhány csaláncsípéstől eltekintve - zökkenőmentes volt, majd áhítattal érkeztünk vissza a kényelmet és biztonságot nyújtó, hegy lábánál várakozó kocsinkhoz.
Ekkor meg már a sötétség miatt nem tudtunk fotót készíteni a hegy látképéről.

Tanulság
Mondanám, hogy az eset tanulsága az, hogy soha ne indulj el magas hegyre, erdőbe, ismeretlen helyre sötétedés előtti órákban. De nem! (Ahhoz mi túlságosan rebellisek és bevállalósak vagyunk.) Sokkal inkább, hogy sose vágj neki az ismeretlennek felkészületlenül; ha a ránksötétedés benne van a pakliban, mindig legyen nálad egy használható elemlámpa, valamint egy nagy marék bátorság! ;) (És mindig azonnal fotózz, ha valami arra érdemlegeset meglátsz.)

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

Erre a különleges helyre szintén egy zempléni őszi kirándulás-sorozatunk alkalmával jutottunk el.

A Megyer-hegyi tengerszem és környéke (1997. óta) természetvédelmi terület, sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzése végett. Az Origo felmérése alapján első helyezésével elnyerte a Magyarország legszebb természeti csodája címet (magasan megelőzve a Szalajka-völgyet és balatoni tanúhegyeket).

A tengerszem megtekintése
A Megyer-hegy Sárospatak közelében található (onnan a piros turistajelzésen haladva jutunk oda), a helyszín a Malomkő tanösvényen közelíthető meg.
A tó összképe fentről, korláttal védett kis úton tekinthető meg. A vízfelszín közvetlenül is elérhető, egy magas, függőleges falú sziklafolyosón, mely a fenékvíz lecsapolására szolgál.

A tengerszem kialakulása
A Megyer-hegy vulkanikus eredetű, anyaga zömében horzsaköves–kovás riolittufa és hidrokvarcit, mely kiválóan alkalmas alapanyag malomkő készítésére.
A területen a középkortól kezdődően - kézi eszközökkel történő - bányászat folyt, mely csak a XX. század elején fejeződött be. Az egykori fejtési gödörben jelentős mennyiségű csapadékvíz halmozódott fel - ez alkotja ma a tengerszem tavacskáját.

A tengerszem főbb jellemzői
A tó legmélyebb pontja 6,5 méter, a víztömeg összessége körülbelül 4.000 m3. A tavat helyenként 70 méter magas sziklafal határolja.
Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának fennhatósága alá tartozik, területe 1,07 hektár. Egész évben szabadon látogatható.

Letekintés a tó vizére

Tengerszem

A tó fent körbejárható

A meredek sziklaorom tetején korlát védi az ösvényt

A tengerszem mellett található a "GCtege" geoláda, melyet természetesen be is gyűjtöttünk.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

A füzéri várhoz hasonlóan, a diósgyőri vár is jelentős újraépítésen esett át az elmúlt években. 2014-ben szinte teljes rekonstrukciója megtörtént: két szintjéig újraépítették, a dél-nyugati tornya kivételével, eredeti tervek alapján. Napjainkban felújításának folytatását rebesgetik, a teljes vár (beleértve a dél-nyugati tornyát is) eredeti helyreállításával...

Diósgyőr Miskolc városrésze. Az iparvárosból szembetűnően emelkedik ki a középkori, gótikus vár. (Egyébként ez a kettősség jellemző is Miskolcra: amennyire ridegen gondolnánk az egykori nehézipari központra, annyi szépséget nyújtanak az egyes városrészei: Lillafüred, Miskolctapolca, Diósgyőr...)

A diósgyőri vár újjáépítése után, a csonka dél-nyugati tornyával (ezt még jóval korábban villámcsapás rongálta meg, a felújítások során az antik-hatás végett hagyták meg).

A vár fénykorát Nagy Lajos király uralkodása alatt élte

Petőfi Sándor-emléktábla

Vártorony

A vár belülről (kiállítótermek):

Feljárás a várudvarból

Várudvar

A felújított várkápolna

Lelátás a várudvarra az első szintről

Cserépkályha

Cserépkályha

Kilátás a várból a Lovagi tornák terére, mely rendezvények, lovagi tornák, előadások színtere

A vár egyik legpompásabb helyisége a gyönyörűen felújított Lovagterem:

Lovagterem

Felújított lovagterem

Kilátás a vártoronyból

Kávézóterasz a vár első szintjén

Szemben: vártorony, mely egyben kilátóként is funkcionál

Miskolcon járva érdemes a - Dorottya utcából induló - Lillafüreden át Garadnáig közlekedő kisvasúttal is tenni egy kellemes utazást! Télen kályhákkal fűtött, zárt, jó időben nyitott kocsikkal (is) közlekedik, erdei utakon, alagutakon, viadukton át.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

Tudtátok, hogy a világ legnagyobb könyve Magyarországon található?

A bőrkötetű könyv borítója az Aggteleki Nemzeti Parkot szimbolizáló foltos szalamandrával

Ez a könyv hatalmas: 418 x 377 centiméteres, és több, mint 1,4 tonnát nyom - nem véletlen, hogy bekerült a Guinness World Records rekordok könyvébe is.

A könyv 2010-ben készült el, és az Aggteleki Nemzeti Parkot mutatja be, 346 oldalon. Címe: Örökségünk - a Gömör-Tornai-Karszt természeti és kultúrtörténeti értékei. A gyártása teljesen egyedileg történt, hosszadalmas előkészületeket követően. Minderre elsősorban méretei és egyedisége miatt volt szükség.

A könyvet nem igazán szeretik, ha fotózzák: légkondicionált, besötétített teremben őrzik. Ez a kép így nem saját, viszont a méretei érzékeltetése végett teszem fel - a fotó a könyv geocaching oldaláról származik (bővebben: lentebb), ahol továbbiak is találhatók.

Jelenleg mindenki által megtekinthető, Szinpetri településen egy múzeumnak kialakított vízimalomban. A múzeumban - a Nagy Könyv mellett - megtekinthető még a Guttenberg nyomda és kiállítás, XV. századi papír és vízimalom rekonstrukció, Biblia és egyházi könyv kiállítás is.

Vízimalom lapátkereke a múzeum udvarán

A múzeum udvaráról - jó idő esetén - látható a szemközti domboldalon kövekből kirakott gigantikus szalamandra.

Rálátás a szalamandrára

A Nagy Könyvhöz egy geoláda is kapcsolódik: GCBOOK. Természetesen ottjártunkkor ezt is becserkésztük.

A geoláda a múzeum mellett található...

A múzeum meglátogatását érdemes összekötni a közeli Jósvafőn való barangolással, a méltán világhírű Baradla-barlang pedig önmagáért beszél.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

Ezúttal egy rendkívül kellemes, erdőközeli kikapcsolódást nyújtó helyszínre invitálom kedves Olvasóimat, ami ideális lehet baráti összejövetelek, családi kiruccanások, de akár csoportos tevékenységek, osztálykirándulások alkalmával is.

Óbudavár egy Veszprém megyei kis falucska. Az itt található Mosóház-forrás onnan kapta nevét, hogy valaha az asszonyok ide jártak mosni, ruhát öblíteni. Maga a forrás egy kis boltíves pincében foglal helyet, így még nyári hőségben is kellemes, hűvös felüdülést nyújt a hely a megfáradt kirándulóknak. (A környéken egyébként több nevezetesség, illetve ahhoz kapcsolódó geoláda is elérhető.)

A forráshoz közvetlenül egy nyitott pihenő, a Szent Márton Pihenőpark kapcsolódik.

A park bejárata: lejárat a forráshoz

Kis pihenő paddal

Pihenőpark a forrás mellett

Tűzrakó hely is található itt

A mosóház:

A forrás kifolyása

A mosóház belülről

Pad, járó deszka a mosóházban

A park a mosóházból

A forrás kifolyása a mosóházból

Mosóház

Mosóház-forrás

Bambuszliget a pihenőparkban

Rendezvények számára is ideális helyszín lehet a pihenőparkban található, fedett pados rész

A fedett pihenő belülről

Fedett közösségi tér

A fedett pihenő EU-s támogatással valósult meg.

A pihenőpark közvetlenül erdővel határos

Kis híd a forrás kis patakja fölött

A pihenőpark, háttérben a mosóházzal

Híd, hintapad, pihenő

A Mosóház-forráshoz egy geoláda is kapcsolódik: GCMOSO.

Erdei séta a geoládához a pihenőparkból

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!